2012. augusztus 6., hétfő

26. fejezet - Újra együtt

A mekis kajálás után Zayn egyszerűen fogott, és behúzott egy taxiba. Bemondta a címünket, mire a sofőr elindult. Kérdőn és dühösen meredtem rá.
- A szüleim is ott voltak! Elvittek volna! Amúgy is, mit akarsz? Mért nem Terrie-vel vagy?? - vágtam a fejéhez. Zayn az ajkát harapdálva bólintott.
- Azt hiszem, tartozom egy magyarázattal. - kezdte.
- Az jó lenne! - feleltem hűvösen. Zayn előszedte a pénztárcáját és kihúzott belőle egy képet.
- Ő... ő Terrie. Neki írtam ki a születésnapi köszöntőt. - lefordítva odanyújtotta nekem a képet. Elvettem, de még nem néztem meg.
- Szereted? - kérdeztem halkan.

- Hát persze. - felelte Zayn. Megfordítottam a képet és kérdőn meredtem rá. Egy körülbelül négyéves kislány mosolygott rám.
- Julia, ő Terrie. Az unokatestvérem.
Lehunytam a szememet, és egy pillanatig hallgattam.
- Az unokatestvéred. - mondtam
- Igen. Nagyon cuki! - Zayn elmosolyodott - Most lett négy éves. Azért pedig bocsánatot kérek, amiért neked nem írtam, de alig volt időm. Meg kellett szerveznünk a magyarországi utat, és utána a londoni tartózkodásotokat, és én amúgy sem lógok folyamatosan a Twitteren, tudod jól. Ha ezzel megbántottalak, csak mondd meg, hogy mivel engesztelhetlek ki... - félbeszakította mondanivalóját, amikor elnevettem magamat. Most Zaynen volt a sor, hogy kérdőn nézzen.
- Az unokatestvéred! Én hülye... Akkora barom vagyok! - nevettem. - Azt hittem... Mindegy mit hittem. Jajj!
- Ömmm... Aha. - Zayn nem sokat értett abból amit mondtam, mert magyarul mondtam, de azt hiszem felfogta a lényeget.
- Amúgy. Hol fogtok aludni? Hiszen Großék itt vannak. Ott nem lakhattok. - kérdeztem ismét angolra váltva.
- Titok. Egyenlőre - mosolygott rám Zayn.
Időközben odaértünk a házunkhoz, kifizettük a taxit és bementünk.
"Még elmegyünk bevásárolni. kb. egy óra múlva leszünk itthon" - jött az SMS anyutól.
- Egy ideig egyedül leszünk - mondtam a telefonomat bámulva - Anyuék bevásárolnak. - Zayn rábólintott.
- Menjünk fel a szobádba. Rég jártam ott. Na meg, a nappaliban van egy meglepi, amit csak akkor mutathatok meg, ha  itt vannak a szüleid is. - Zayn felsietett az emeletre, én pedig pár másodperc értetlen bámulás után követtem.
Bementem a szobámba, ahol Zayn a falnak támaszkodott. Mikor beléptem, felnézett, elrugaszkodott a faltól, és egészen közel lépett hozzám.
- Julia - kezdte halkan. Azokba a gyönyörű, csillogó barna szemekbe néztem, és csak ekkor jöttem rá, mennyire hiányzott a közelsége. - Mondtam már, hogy gyönyörű vagy? - kérdezte, én pedig elmosolyodtam. Ezt naponta elmondta párszor, de valahogy nem tudtam neki hinni.
Zayn puha ajkai gyengéden az enyémeimhez értek.
- Szeretlek! - suttogta Zayn.
- Én is szeretlek... - válaszoltam. Ismét megcsókolt, gyengéden, de ez nekem most nem volt elég. Két hétig nem láttam, és a beszélgetésre később is rá lehet térni. Átkaroltam a nyakát, és hevesebben kezdtem el csókolni. Zayn még jobban magához húzott, és beletúrt a hajamba. A csók közben nekinyomott a falnak, és mohón elkezdte csókolgatni a nyakamat.
Ujjai a blúzom gombjaival játszottak, és meglepően gyorsan megszabadított a felsőmtől. Én sem voltam rest, a pólója már az enyém mellett hevert a földön. Zayn megmarkolta a combjaimat, és a dereka köré fonta őket; a falnak szorítva tartott meg. A csókok egyre hevesebbek lettek. A lábaim ismét érintették a földet; ellöktem magamat a faltól, és lehúztam Zaynt a földre. Egy ideig az ölében ülve csókolóztunk, majd hátradőltem, és magamra húztam.
Ki tudja, mi történt volna még, ha nem zavarnak meg bennünket. De ahogyan ez oly sokszor lenni szokott, félbeszakították ténykedésünket. A zsebem elkezdett rezegni, és Harry csengőhangja szólalt meg.
- Jobb alkalomkor is tudtál már hívni. - morogtam a telefonba, miközben Zayn a könyökére támaszkodva figyelt.
- Szia Julia! Mi újság? Oda tudnád adni Zaynt egy pillanatra? Nem kell messze menned, amilyen közel vagytok egymáshoz... Gyakorlatilag hallom ahogyan a kedves haverom zihál a csókjaitoktól - felelte Harry pimaszul. Zayn mindent hallott, és amikor odanyújtottam neki a mobilt, kimért hangon szólt bele.
- Mi a francot akarsz Harold?
- Beszélgetni. Tudod, szeretek dumálni veled. Mi újság? - a háttérben hallottam, ahogy valaki felröhög. Harry még beszélt, de Zayn kinyomta, és egy csuklómozdulattal az ablak felé tolta.
Kopp.
- Hupsz. Reméltem megáll a fal előtt... - mondta Zayn bocsánatkérően. Pár centivel felemeltem a fejemet a földről.
- Csak a szék volt - mondtam vállat vonva, és ismét magamhoz húztam a srácot. Pár pillanattal később jöttem rá, hogy mit láttam. Hirtelen eltoltam magamtól Zaynt és felültem.
- Mi a baj? - kérdezte aggódva. 
- Ezt most nem hiszem el! Ugye nem? Hogy merészeltétek?? - sziszegtem. Zayn követte a pillantásomat és meglátta az erkélyen a gúnyosan vigyorgó Harryt és Louist. 
Néhány lépéssel az üveg erkélyajtónál termettem és kinyitottam.
- Magyarázatot kérek. - Harry és Lou háta mögött megláttam a többieket is. A lányokat is. 
- Gondoltuk, meglátogatunk benneteket. Aztán amikor meguntuk az ingyenpornót felhívtalak - Louis egyre jobban vigyorgott.
- Hogy jöttetek fel? - kérdeztem, és nagyon vigyáztam arra, hogy a hangom ne árulja el az érzéseimet. 
- Kötéllétra. A dolgozószoba ablakába állva a korlát alsó részét pont el lehet érni. Felkötöttük oda a létrát és felmásztunk. - Zaynnel összenéztünk, és egy biccentéssel egyeztettük a tervet. Zayn kiment a szobámból.
- Na mi van? Nem tud kijönni így, és pár percre el kell tűnnie a mosdóban? Te, mért zavartuk meg őket? Mi lett volna itt - nézett Harry a szemöldökét vonogatva Lou-ra, mire rajtam kívül mindenki felröhögött. Közel jártam ahhoz, hogy teljesen kiakadjak, de sugárzó mosollyal néztem a srácokra. 
- Ezt így már nem tudjátok meg. De egy kérdés.
- Na, mondd! - csatlakozott Niall és Liam is.
- Az oké, hogy feljöttetek. De... hogy jöttök le? - kérdeztem angyali mosollyal az arcomon. Közben Zayn is belépett.
- Uh, ez gyors volt! - mondta Louis. Zayn lesajnáló pillantást vetett rá. 
- Úgy megyünk le, ahogy feljöttünk. A kötéllétrán keresztül. - felelte Liam, a létra felé mutatva. Azaz...
- A rohadt életbe hova tűnt?? - Niall nagy szemekkel bámulta a létra hűlt helyét.
- Csak nem kerestek valamit? - kérdezte Zayn gyengéden, miközben előhúzta a háta mögül a kötéllétrát.
- Mi a franc??? - Louis teljesen összezavarodott.
- A húgom szobájából is ki lehet menni a teraszra. És amíg ti a primitív vicceitekkel szórakoztatok Zayn átment a húgomhoz, kiment az erkélyre és leszedte a létrát. Még egyszer kérdem - ezzel becsuktam az ajtót - Hogy jöttök be?
A fiúk egy pillanatra értetlenül meredtek ránk, majd arcukon eluralkodott a pánik. Már nyúltam az ajtó után, hogy kinyissam és beengedjem őket, mielőtt valami butaságot csinálnak.
Laura, aki a lányokkal eddig a háttérben tartózkodott, elkerekedett szemekkel figyelte a csukott ajtót; a következő pillanatban pedig már a korláton ült. 
- Mi a szart csinálsz? - kiáltottam ijedten, és kinyitottam az ajtót. Késő volt. Laura már átmászott a korláton, lelógatta a lábát és elengedte magát. 
- Minden oké! - kiáltotta. Odafutottunk a korláthoz. Laura a dolgozószoba ablakpárkányán állt, és vidáman integetett fel ránk. A mozdulattól meginogott, és beleesett a bozótosba.
- Laura! - kiáltotta Niall ijedten. A lány felemelte a fejét és Niallre mosolygott. 
- Semmi gáz. 
- Jajj te lány. - sóhajtott Annie, fejét arcába rejtve - Pár perc és lent vagyunk. 
- Mi ez a hangzavar? - jött ki a szomszédból egy öreg bácsi.
- Semmi különös Béla bá. Sajnáljuk - nyugtattam meg mosolyogva.
- Fel foglak jelenteni benneteket a hangoskodásotok miatt! Már falun sem lehet nyugalma az embernek?? - dühöngött a bácsi. Egy fiatal srác jött ki a házból és visszavezette Béla bát.
- Bocs! Ellógott - mosolygott ránk édesen. Végignézett rajtunk, majd megakadt rajtam a szeme.
- Hola! Csini vagy te lány! - emelgette a szemöldökét. Rádöbbentem, hogy még mindig melltartóban és szoknyában voltam. A srácok meg nemhogy szóltak volna... Zayn félig elém állt és mérgesen méregette a fiút.
- Szeretnél valamit a barátnőmtől? - kérdezte, mindannyiunk megdöbbenésére magyarul
- Nem dehogy - mérte végig megvetően a srác Zaynt is, akin ugye nem volt felső.
A srác visszament a házba, én pedig a szobámban gyorsan magamra kaptam valamit.
- Amúgy bennünket nem zavart. Láttunk már bikiniben és ez szerintem nem sokkal másabb... - vonta meg a vállát Liam.
- Pff. - csak ennyit válaszoltam, majd lementem Laurához.
- Te... van fertőtlenítőd? - kérdezte a barátnőm, mikor kiértünk hozzá.
- Persze. Mért kell? - Laura fájdalmas arckifejezéssel felemelte a karját amit elborított a vér.
- Úristen!!! Mit csináltál?? Jól vagy?? - Niall
- Aha... rózsabokorba estem, de semmi baj. Csak fáj. - Laura
- Gyere be. Lefertőtlenítem. Anyum ápoló, tudom hogy kell. - Louis.
- Kösz. - Laura
Miután Laura kezét megorvosoltuk, leültünk a kertbe, a nagy fűzfa tövébe.

- Lányok. Még nem mutattalak be benneteket egymásnak - szólt Louis.
- Ő Eleanor Calder. A múlt héten ismerkedtünk meg az egyik buliban ahova a srácok elcipeltek. El, ők Annie, Laura, Katy és Julia. - mutatott be bennünket Lou.
- Szia Eleanor! - köszöntünk mindannyian, és megöleltük a lányt.
- Sziasztok! - mosolygott. - Hívjatok El-nek, oks? A srácok már sokat meséltek rólatok. Örülök, hogy megismerhetlek benneteket. - Eleanor nagyon kedves és nagyon gyönyörű lány.

- Srácook - kezdte Katy. - Van pár dolog amit meg kéne dumálnunk. Hol fogtok aludni, hogyhogy itt vagytok hiszen három hetet mondtatok, mi ez a lemezszerződéses cucc, meg ilyenek... - a srácok összenéztek, majd elkezdtek magyarázni.
- Nos. Ha három hetet mondunk és két hét múlva itt vagyunk, akkor ti örültök, mert előbb láttok bennünket. Vagy ilyesmi. - kezdte Liam
- A lemezszerződés pedig... mondtuk hogy szerzünk. Ha már van rá lehetőségünk, akkor mért ne? - Louis
- A szüleitekkel természetesen mindent megbeszéltünk, megengedik hogy közel egész nyáron Londonban vegyétek az albumotokat, és tervezünk klipet is. Tudjátok, elhatároztuk, hogy leszünk a menedzseretek. - folytatta Niall
- És hol alszunk? Lou és El hotelben, Liam Katynél, Harry Annienél, Niall Lauránál éés én... nálad életem! - adott egy puszit Zayn.
- Természetesen a szüleitekkel ez is meg van dumálva.
- Huh. Okéé... - mondta Annie. - De akkor még van itt egy nagyon fontos kérdés.
- Mégpedig? - kérdezte Harry.

- Mégpedig: mi lesz a bandánk neve?

---

Sziasztok!:)
itt a 26. rész is :) ♥
közben a blognak több mint 7.000 megtekintése van, aminek tökre örülök! :)
A rész végén felvetődött egy kérdés: mi legyen a lányok bandájának a neve? Mert nekem a legértelmesebb ami eszembe jutott a We dont care ami elég retardált, és a rövidítése WDC lenne, ami olyan mintha Washington D.C.-ről beszélnénk>.<
Szóval kaphatok ötleteket légyszi? :3
köszi;)
u.i. remélem tetszett a rész! véleményeket mint mindig várom, bár ha nem könyörgök, hogy ennyi meg ennyi komi után jön, akkor nem nagyon van :( *nowi'msad*

xx
Julia :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha tetszett a rész, vagy ha nem is, hagyjatok itt egy visszajelzést légyszi:)